Az ellenőrzéssorozat része volt a nemzetgazdasági miniszter által elrendelt, a jogosulatlan utazásszervezők kiszűrésére indított összehangolt tavaszi vizsgálatnak, amelynek egyelőre még nincsen publikálható eredménye. Ennek keretében az NFH  a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által a nyilvántartásból törölt utazási vállalkozások jelenlegi tevékenységét, valamint a megyei napilapokban és hirdetési újságokban, illetve az interneten és tévében közzétett összes hirdetést, reklámot vizsgálták.
Utazási irodáknak helyt adó üzleteket 67 esetben kerestek fel a felügyelőségek munkatársai, azonban egyszer sem állapították meg a helyszínen jogosulatlan utazásszervező tevékenység végzését. Többnyire bezárt, üres, kiadó vagy eladó üzlethelyiséget találtak, illetve azt tapasztalták, hogy ott már más, nem utazással kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozás működik.
A hirdetések közül 34 esetben merült fel a gyanú, hogy a hirdető jogosulatlanul szervezett utazásokra keres jelentkezőket. Ezekből három esetben került sor jogsértés megállapítására.

Közben megvizsgálták az illegális utazásszervezést bejelentő, vagy ennek gyanúját felvető beadványokat is, 14 bejelentés közül a felügyelőségek ugyancsak három esetben állapítottak meg jogszabálysértést.

Az NFH azt tapasztalta, hogy általában nyugdíjas klubok, iskolák, egyesületek szerveznek utakat a szükséges regisztráció megszerzése nélkül, alapvetően a tagjaik, diákjaik részére, és ha marad szabad hely, azt „külsősökkel” töltik fel. Az utazásokra azonban rendkívül ritkán kerül sor, és kérdéses, hogy ezekből az utazásokból a szervezőknek származik-e egyáltalán vagy jelentős bevétele. A felügyelőségek álláspontja szerint ez a terület nem jelenthet szignifikáns fenyegetést a jogszerűen működő vállalkozások piaci pozícióira. (Más kérdés, hogy ezek a klub- vagy egyesületi tagságok nem csak az utazások érdekében jöttek-e létre, ezt vélhetően már nehezebb vizsgálni. – a szerk.) 
A felügyelőségek kapacitáshiányáról is említést tesz az NFH jelentése, mint írják, a sajtóban megjelenő hirdetések, a honlapok, valamint a szórólapok vizsgálata időigényes és rendkívül bizonytalan kimenetelű munkát igényel, mivel sokszor már magának a honlapot üzemeltető személynek, illetve az utazásokat hirdető, lebonyolító vállalkozásnak a felderítése is hosszú időt vesz igénybe.
Az NFH álláspontja szerint a hatékonyabb munkához szükséges lenne az utazásszervezés definíciójában szereplő üzletszerűség fogalmának meghatározása. A lefolytatott eljárás során ugyanis sok esetben nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont üzletszerűen folytat-e utazásszervezést, így nem minősül a jogszabály értelmében utazásszervezésnek az általa végzett tevékenység.

Emellett célszerű lenne módosítani az „utazási szolgáltatás” fogalmát is, mivel az nézetük szerint jelenleg lehetőséget ad a jogszabályt megkerülő tevékenység végzésére, amennyiben a benne szereplő két (vagy több) szolgáltatást két (vagy több) vállalkozás külön-külön számlázza a fogyasztónak, akár azonos tulajdonosi háttérrel, hiába jelennek meg az egyes részszolgáltatások az igénybevevő számára egységes szolgáltatásként.
A turizmusról szóló törvény megalkotásához kapcsolódóan szükségesnek tartaná az NFH az alacsonyabb rendű jogszabályok felülvizsgálatakor rögzíteni azt a rendelkezést, hogy a fogyasztóvédelmi vizsgálat érdekében bármely hírközlési szolgáltatótól vagy sajtótermék kiadójától kérhessen a jogsértéssel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot, különösen a hírközlési szolgáltatás előfizetőjének nevét és székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, a szolgáltatónak pedig bizonyos határidőn belül kötelessége legyen kiadni a kért adatokat akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.
A soron kívüli vizsgálattal párhuzamosan április-májusban lezajlott a legális utaztatók működését ellenőrző, erre az évre előre betervezett fogyasztóvédelmi vizsgálat is (Lásd kapcsolódó cikkünket). A fogyasztóvédelmi hatóság legközelebb, szeptember-októberben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységet ellenőrzi.

Wagner Zsuzsa

Mindörökké Beck

Júliusi fejlemény, hogy a bíróság elrendelte a termékbemutatókat utazással összekapcsoló, cseh gyökerű Beck Reisen Kft. felszámolását. A céget 2001-ben alapította Beck Financ néven 10 millió forintos alaptőkével a cseh Beck International és egy cseh magánszemély, Jens Beckhauser. A vállalkozásnak az elmúlt években számos botrányos ügye volt, melyekkel a Turizmus Panoráma is foglalkozott (Black Reisen – 2011./3.), január végén például azzal került a tömegmédia érdeklődésének kereszttüzébe, hogy a külügyi figyelmeztetés ellenére elindította utazóit az egyiptomi Luxorba, holott ekkor már engedélye sem volt az utaztatáshoz.
Ha azonban rámegyünk a www.beckreisen.hu weboldalra, ott továbbra is kínálnak külföldi utazásokat, a honlap tanúsága szerint ezt a cseh székhelyű Beck Reisen s.r.o. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon ideiglenesen utazásszervező- és –utazásközvetítő szolgáltatási tevékenységre bejelentkezett cégként teheti, MKEH nyilvántartási száma: TO-000004. A cég magyarországi infóközpontjaként pedig az MKEH-nál bejegyzett utazásközvetítőként szereplő JB Travel Kft.-ét adja meg. A vállalkozást az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint Jens Beckhauser alapította félmillió forintos alaptőkével idén februárban.

Rafinált kuponos

A fekete utazásszervezők ellen idestova fél éve folyik a hadjárat, mégis a legváltozatosabb helyeken lehet még bukkanni szabálytalan ajánlatokra. Például az egyre népszerűbb kuponos oldalakon is.
Az egyik, horvátországi nyaralóprogramokat kínáló cég azzal a - nem új keletű, de könnyen félrevezető - módszerrel próbál kibújni az utaztatói kötelezettségek alól, hogy a rész-szolgáltatásokat csak külön-külön lehet náluk megrendelni, utazási csomagot ugyanis, mint írják, nem áll módjukban közvetíteni (az ajánlatok ára ettől függetlenül több szolgáltatás árát együttesen tartalmazza).
Ez persze ugyanúgy utazásszervezésnek minősül, mintha csomagban kínálnák a rész-szolgáltatásokat, tehát kellene hozzá a MKEH-engedély – szögezi le dr. Salamon András jogi szakértő. A témában egyébként már az Európai Bíróság is hozott ítéletet a Club Tours vs. Garrido ügyben. 
A félreértések tisztázása és a hatékonyabb ellenőrzés érdekében valóban szükség lehet néhány fogalom átpofozására a jogszabályokban.
Ráadásul a szóban forgó cég a szerződési feltételekben elég önkényes feltételeket szab meg, amit egy regisztrált utaztató aligha tehetne meg. Érdekes az a kitétele is, hogy „a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alapján a felhasználót nem illeti meg az elállás joga”. Salamon András szerint ez így egyszerűen nem igaz, a cég rosszul hivatkozik a jogszabályra.