Itthon tavaly legalább 100-200 ezer vendégéjszaka származott a filmturizmusból, az itt lezajlott forgatások révén – mondta Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a marketingszervezet és a www.welovebudapest.com közösen megrendezett, május 10-i filmes turisztikai konferenciáján. A nálunk készülő külföldi produkciók száma egyre nő, köszönhetően a jól használható helyszíneknek, a világszínvonalon dolgozó stúdióknak, a kedvező áraknak, valamint annak, hogy a filmes stábok tagjai turistaként is jól érzik itt magukat. A lehetőségeket kihasználandó a Magyar Turizmus Zrt. hamarosan stratégiát dolgoz ki. Tervbe vették, hogy naprakész angol nyelvű összefoglalókat állítanak össze a filmes lehetőségekről, ahogy azt például a Visit Britain is megteszi. A sales guide-ok létrehozásán kívül igyekeznek gyarapítani a témát érintő tanulmányutak számát, és rendszeresen részt vesznek szakmai konzultációkon.


Kulissza helyett úti cél

Turisztikai propaganda tekintetében már az is megfizethetetlen, ha egy rövid reklámfilm felismerhetően Budapesten játszódik. Kár, hogy a budapesti forgatásokon ritkán alakítja önmagát a város, épületei és terei jellemzően más világvárosokhoz szolgálnak díszletül – gondoljunk például Spielberg München című filmjére, vagy az Evitára, ahol Buenos Airesként szerepelt a város, de Angelina Jolie nemrég itt leforgatott filmje sem Budapesten játszódik. Ellenpélda például Prága, amely a Mission Impossible valós helyszínéül szolgált.
A filmes szabadidő-turizmusban – tehát amelynek keretében filmek helyszíneit keresik fel a rajongók – a 2000. év jelentette a nagy áttörést, amikor a turisták A Gyűrűk Ura trilógia miatt elkezdtek Új-Zélandra özönleni. Nagy forgalmat bonyolít a Harry Potter-filmekből ismert angliai Alnwick-kastély is, Tunézia kietlen vidékei, valamint a jordániai Petra romvárosa még mindig profitál a Star Wars-, illetve az Indiana Jones-filmekből, New Yorkban pedig konkrét turisztikai termékek épülnek a Szex és New York című sorozatra. És itt vannak a végtelen dél-koreai szappanoperák, amelyeket az egész világon néznek, és amelyek helyszínei komolyan befolyásolják az úti cél kiválasztását (néhány éve egy dél-koreai szappanopera egyik epizódja Budapesten játszódott, ennek hatására a következő évben 30 százalékkal nagyobb forgalmat regisztráltunk a távol-keleti országból). Mindenki tudja, hogy a szabadidős utazásoknak főleg érzelmi motivációi vannak, ezért is rejlenek óriási lehetőségek ezen a területen. Budapestnek is az hozná az áttörést, ha a filmrajongók kötni tudnák a filmet a városhoz – hangzott el. De addig sem lenne hiábavaló például megalkotni egy olyan városnézőterméket, amely az eddigi filmek legnépszerűbb helyszíneit járja végig.
Nemcsak népszerű mozikban vonulhatnak fel magyarországi helyszínek, ideutazásra ösztönözve a nézőket. Székely György, a MT Zrt. észak-európai képviseletvezetője beszámolt arról, hogy tavaly három észak-európai tévés produkcióban is megjelent Budapest, illetve a Balaton helyszínként, sőt a Mesterek mestere című játékos vetélkedő végig hazánkban játszódott.


Filmből turisztikai termék

Szegő Fruzsina, a Pipacs Film munkatársa néhány kreatív ötletet adott ahhoz, hogyan lehet izgalmas termékeket kovácsolni a filmek apropóján. A Volkswagen például Angliában létrehozott egy projektet „See film differently” (Nézz a filmre másként) néven. Ennek lényege, hogy a premiereket, egyéb fontos vetítéseket elviszik az adott film egyik forgatási helyszínére, és ott a vetítés köré egész eseménysorozatot szervezve mutatják be az alkotást. Ilyen volt például a Trainspotting évfordulós vetítése Edinburgh-ban. Ebből kiindulva csak a fantázia szab határt az ötleteknek. Kialakítható például geo¬ching mintára szervezett túra, amelynek során egy-egy, a filmre utaló tárgyat kell megtalálni az emlékezetesebb helyszíneken, ezek belépőül szolgálnak a túra záróbulijára. 


Forgatások haszna

Radnai Károly, az OrienTax Kft. adószakértője ugyanezen a konferencián elmondta: a statisztikákban jól nyomon lehet követni, milyen pozitív hatása volt annak, hogy a filmes forgatások 2004 óta 20 százalékos adókedvezményt kapnak (az ugyanekkor megjelent filmtörvény mellett). Míg 2003-ig évente 1,5-2 milliárd forintot tett ki a nálunk forgatott külföldi filmek éves költése, addig ez az összeg 2007-re 25 milliárd forintra ugrott, idén pedig az 50 milliárd forintot is elérheti. Szerinte felerészben ennek köszönhető, hogy ma már Budapest számít a kelet-európai filmgyártás fő bázisának.
Az adószakértő úgy véli, azért jó eszköz a filmes turizmus támogatására, hogy a gyártási költségekből lehet egységes hányadot visszaigényelni, mert ez semleges, jól tervezhető, és egyszerű a kiszámítása.
A bevételek a következő formákban áramolhatnak be a filmturizmusból: területfoglalási díjak, áfa, szja, eva, ekho, járulékok, iparűzési adó, idegenforgalmi adó. Ezenkívül a filmturizmus ma átlagosan ötezer ember állandó megélhetését, plusz több ezer ember alkalmi megélhetését biztosítja. Számításai szerint, ha kb. 4 milliárdot költ el a produkció, abból 1,5 milliárd forint landol a magyar költségvetésben.
Cserven János, a Good Day to Die Hard location managere szerint a nagyobb rugalmasság, az eljárások egyszerűsítése megkönnyítené a külföldi produkciók itthoni forgatásának szervezését. A nyugati filmgyártók számára például teljesen érthetetlen a közterületi engedélyeztetés bonyolultsága, a négyzetméter-alapú számítás.
Szerinte viszont sokan épp azért választják Budapestet, mert állítólag a turisztikai szolgáltatók hozzáállása (a reptértől a szállodáig) nyugatias, ellentétben több más kelet-európai városéval.

Szkeccstől a reklámig
Madarász Isti, a Get Engaged című imázsfilm rendezője arról mondott néhány gondolatot a film és turizmus kapcsolatát boncolgató májusi konferencián, hogy szerinte mitől lehet sikeres egy szkeccs- és imázsfilm. Etudje eredetileg egy müncheni építészeti kiállításra készült háttérfilmként, és mióta felkerült az internetre, kétmilliószor töltötték le. A siker titka szerinte, hogy nem akartak semmit eladni, csak meg akartak mutatni valamit magukból, méghozzá pozitív érzelmeket, amelyeket a nézők összekapcsoltak Budapesttel. Jellemző, hogy a nézők kedvenc része az, amikor egy szőke lány teli szájjal nevet, Budapestből semmit sem látni, a végén mégis a város tűnik fel pozitív színben a néző számára.
A Magyarországon készülő reklámfilmek, videofilmek, kisfilmek világába engedett bepillantást Sipos Gábor, a Laokoon Film Art Csoport producere. Itthon jelenleg kb. 8 cég él reklámbérmunkából. A Laokoon ma főleg az olasz és spanyol piacra dolgozik, mintegy 30 megrendelő ad nekik folyamatosan munkát. Most egy, Antonio Banderas főszereplésével készülő reklámkampányon dolgoznak, ez 27 napos forgatás, amely másfél évre elegendő munkát ad. Magyarország kelet-európai viszonylatban nem számít olcsónak, de a város és a szakmai színvonal sokszor győz.

Wagner Zsuzsa