Kórházi szigor a gyógy- és fürdőkhöz kapcsolódó hotelekben

Április 1-je óta élesben kérik számon a hatóságok a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosított rendelkezéseinek betartását. Az új előírások szerint szállodákban a törvény hatálybalépését követő három napon belül kialakított szivarszobákban lehet kijelölni dohányzóhelyet – ezeknek a helyiségeknek tehát mintegy egy éve készen kell állniuk –, valamint nyílt légtérben, ha a szálloda nem nyújt egészségügyi szolgáltatást. Ha nyújt, és elmulasztott szivarszobát kialakítani, az gyakorlatilag teljes füststoppal jár a létesítmény területén, ami a kórházakban elvárt védelemmel egyenértékű szigort jelent.
Az Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotelben külön szárnyban, külön bejárattal, de azonos helyrajzi számon, a szállodával egy komplexumban folyik gyógyító tevékenység, ezért az ÁNTSZ a több mint 100 négyzetméteres tetőteraszon sem engedélyezte dohányzóhely kialakítását – meséli Fazekas Lajos, a szállodát üzemeltető Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója. Ebben a cipőben jár az összes olyan hotel, amelyik gyógyfürdőhöz kapcsolódik. Most a szálloda bejárata előtt, egy odaláncolt kuka mellett dohányzik együtt beteg, szállóvendég és dolgozó, ami nem túl ideális megoldás.
Az egészségügyi törvény értelmében az engedély alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szervezet kategóriájába rengeteg szálloda is beletartozik. Dr. Salamon András, jogi szakértő szerint a kulcsszó az engedély, az erre kötelezett szolgáltatások gyakorlatilag egészségügyi intézménnyé avatják a szállodát. Hasonlóra az egész Európai Unióban nincs példa.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége tavaszi közgyűlésén több gyógyszálloda is beszámolt arról, hogy törzsvendégeik jelezték: a teljes füsttilalom miatt sajnos lehet, hogy legközelebb nem őket választják. Az osztrák vendégeket különösen érinti ez a rendelkezés, mivel állítólag kétharmaduk cigarettázik, de például az egyre nagyobb számban érkező oroszok is nagy dohányosnak számítanak.


Szivarszobáért küzdenek

A környező országok gyógy¬szál¬lo¬dái¬nak már nem is kell marketingre költeniük, úgyis mindenki hozzájuk pártol át az efféle intézkedések hatására – mondja Lukács Ferenc, a hévízi NaturMed Hotel Carbona igazgatója. Szerinte a törvény nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy mi a helyzet akkor, ha egy szálloda a megadott határidőn túl létesítene szivarszobát. A Carbona 2011 decemberében kérvényezte szivarszoba engedélyeztetését, amit az ÁNTSZ megyei kirendeltsége elutasított. A szálloda emiatt pert indított az egészségügyi hatóság ellen a Zala megyei bíróságon, konkrét állásfoglalást kérve arról, hogy a szálloda létesíthet-e szivarszobát, vagy sem.
Ezzel párhuzamosan a vezetőség törvénymódosítási javaslatot juttatott el országgyűlési képviselőkhöz. A szállodai lobbi tavaly még sikertelenül próbálta megőrizni a szivarszoba kialakításának lehetőségét, a jelenlegi módosítás benyújtói szerint idén erre nagyobb az esély, mivel a kormányoldal is jelezte, hogy hajlandó felülvizsgálni a jogszabályt. A javaslatban az szerepel, hogy a szállodákban ezután is létre lehessen hozni szivarszobát, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szállodákban pedig az legyen a helyiség létrehozásának a feltétele, hogy az a kezelésre szolgáló helyiségektől legalább 10 méter távolságra álljon. A javaslat ezenkívül újra engedélyezné dohányzószobák kialakítását az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szállodákban is.


Alkotmány- és józanész-ellenes

A törvénymódosítási javaslat indokolása szerint a módosítás nem változtat a nemdohányzók védelméről szóló törvény alapkoncepcióján, szükséges azonban a jogszabály annak érdekében, hogy az Alaptörvény Alapvetése M cikk (2) bekezdésének és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseinek való teljes körű megfelelést biztosítsa. A nemdohányzók védelméről szóló törvényt legutóbb módosító jogszabály ugyanis különbséget tett egyes szállodák között annak alapján, hogy annak hatályba lépésekor az adott szálloda rendelkezett-e szivarszobával, hiszen a szivarszobák tovább működtetésére csak abban az esetben volt lehetőség, ha az egy konkrét szállodában a módosító törvény hatálybalépésekor már létezett, és ennek engedélyeztetését a szálloda üzemeltetője annak életbelépé­sét követő 60 napon belül kérte az egészségügyi államigazgatási szervtől.
A javaslathoz csatolt kísérőlevél megemlíti, hogy a jogszabály jelenlegi formájában még inkább visszaveti az amúgy is gyengélkedő beutazó turizmust. A dohányos vendégek nem fognak lemondani szenvedélyükről csak azért, mert nem jelöltek ki számukra megfelelő dohányzóhelyet. Jelenleg a gyakorlat az, hogy a vendégek negatív megjegyzések kíséretében, pokrócba burkolózva füstölnek az épületen kívül, vagy pedig a szállodák színvonalának megfelelően kialakított toaletteket teszik tönkre, mert titokban ott dohányoznak. A szállodák feladatuknak tartják a nemdohányzó vendégek védelmét, de azt nem, hogy a külföldieket rövid tartózkodásuk alatt leszoktassák a dohányzásról. A hatályos szabályozás komoly vendégéjszaka-csökkenést fog okozni, ami természetesen nemzetgazdasági szinten is visszaeséshez vezet, és a gazdasági, turisztikai és költségvetési kérdéseken túl számos jogi kérdést is felvet, mivel más hatályos magyar jogszabályokba, valamint az Alaptörvény rendelkezéseibe, sőt nemzetközi normákba ütközik.

Wagner Zsuzsa