A Visit Hungary vezetőjeként előnyt vagy hátrányt jelent, hogy képes más nézőpontból, elfogultság nélkül látni Magyarországot? Mit gondol a turisztikai kínálatunkról és annak reális belföldi és nemzetközi forgalomélénkítési lehetőségeiről? 

Mindenképpen előnynek tartom, hogy a szakmai tapasztalataim egy részét nemzetközi közegben szereztem, így a versenytársakra is rálátásom van és a hazai kínálatot is ennek megfelelően tudom megítélni. Büszkén állítom, hogy Magyarország színvonalas gasztronómiája és élménykínálata a közép-európai úti célok közül messze kiemelkedik. Kiváló adottságú desztinációink vannak, azonban az ide látogatók nem feltétlenül vannak ezzel tisztában. 

A Magyarországra érkező vendégek jellemzően úgy térnek haza, hogy többet kaptak itt tartózkodásuk alatt, mint azt előzetesen várták. Ez egyfelől jó visszajelzés a kínálatra, másfelől viszont cselekvésre kell, hogy késztessen minket. 

Hiszen ezek szerint a termékkínálat minősége és sokszínűsége felülmúlja az elvárásokat, erre pedig reagálnunk kell a marketingkommunikációs stratégiában, valamint az üzleti együttműködések fejlesztése során. Most, hogy lezárult egy nagyobb fejlesztési időszak, és minőségi szintet lépett a turisztikai infrastruktúra és az értéklánc, eljött az idő, hogy még inkább összhangba hozzuk az imázst, a percepciót és a vendégélményt. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia folyamatban lévő frissítése pedig iránytűt ad majd a stratégia pontosításához és a célzott kampánytervezéshez, valamint az adatvezérelt döntéshozáshoz. Ezekre alapozva még hatékonyabban tudjuk piacra vinni a turisztikai kínálatot.

Miben lát még kiaknázatlan értékeket, amelyekre a külföldi turisták részéről is van kereslet? 

Rengeteg felfedezni való kinccsel és új élménykínálattal rendelkezünk országszerte, amiben óriási potenciált látok. Ilyen a dunai hajózás, a gasztronómia, a családbarát termékek, avagy a gyógy- és szórakoztató vizeink, és általánosságban a természeti értékeink, illetve a kulturális és történelmi hagyományaink is. Nem hiszem, hogy meg kell ijedni attól, hogy a vidéki attrakciók megközelítése hosszabb utazási idővel jár, a távol-keleti vagy amerikai turisták számára nem távolság két órát utazni egy-egy különleges élményért. 

Úgy vélem, hatékonyan hívhatjuk fel a long haul piacokról érkezők figyelmét arra, hogy a számos esetben már a túlturizmussal küzdő nyugat-európai úti célok helyett fedezzék fel inkább Magyarországot, ahol autentikus és maradandó élményeket szerezhetnek. 

Emellett fontosnak tartom, hogy a kommunikációnkkal ne csak a potenciális utazókat célozzuk meg, hanem a korábbi vendégeinket is újbóli látogatásra ösztönözzük, akik 10-15 évvel ezelőtt jártak nálunk.

Év elején Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója már beharangozta a turizmusirányítás szervezeti átalakítását, amit a korábbinál jóval erősebb salestámogatás és intenzívebb marketingkommunikáció szükségességével indokolt. Az ezzel kapcsolatos feladatok most a Visit Hungaryban összpontosulnak. Milyen területek tartoznak az ön irányítása alá? 

Továbbra is a Magyar Turisztikai Ügynökség látja el a stratégiai és szabályozási feladatokat, fenntartja és ápolja a turizmusdiplomáciai kapcsolatokat, valamint megszabja a stratégiai irányokat a hazai turizmus jövőjét tekintve. 

Az MTÜ leányvállalataként a Visit Hungary elsődleges feladata a piacelemzés, az adatalapú termékmenedzsment és az üzletfejlesztés elősegítése mellett a nemzetközi és belföldi partnerségek kiépítése és fenntartása, valamint az átfogó marketing, forgalomélénkítés és kommunikációs tevékenység lesz. 

Mindezt négy terület összehangolt munkája adja. A jelenlegi struktúra szerint a B2B-fókuszú üzleti együttműködésekért felelős csapatban dolgoznak az országspecialisták és a Kongresszusi Iroda (Budapest Convention Bureau) szakemberei, valamint a termékmenedzserek, akik a proaktív üzletfejlesztés jegyében kapcsolatot tartanak nemcsak a nemzetközi, de a hazai piaci szereplőkkel is. 

A másik szakmai divízió a marketingkommunikációé, amely az egész éves, motívum-, érdeklődés- és élményalapú kommunikációról – a brandmenedzsmentről, a kampánytervezésről, valamint a PR aktivitásokról – gondoskodik. 

A harmadik csapatban pedig a digitalizációért és innovációért felelős kollégák vannak, akik között leginkább kutatókat, adatelemzőket és adattudósokat találunk. 

Negyedikként valamennyi szakmai terület tevékenységét az operatív működést támogató csapat munkatársai segítik jogi, gazdasági, pénzügyi, üzemeltetési és HR oldalról is. Ezen felül a Visit Hungary fogja össze a közel 90 tagból álló Tourinform iroda-hálózatot is, és koordinálja hazánk legnagyobb környezetszépítő versenyét, a Virágos Magyarországot is.

Milyen eszközzel szeretné elérni, hogy az utazni vágyókat megcélzó hatalmas reklámzajból kihallatszódjon Magyarország hangja? 

Az adatok alapján látható, hogy nagyon lerövidült a foglalási ablak és erősödő trend, hogy inkább többször, rövidebb időre utazunk. Bár egy nyaralás nem tekinthető impulzus vásárlásnak, manapság a rugalmasabb munkakörülmények miatt sokkal könnyebben hoznak last minute döntést az emberek, ha egy pár napos pihenésről van szó. Ezeket a változó fogyasztói igényeket kell tehát még inkább kiaknázni modern és folyamatos kommunikációval, annak érdekében, hogy Magyarország kihagyhatatlan úti célként ott legyen minden potenciális utazó fejében. 

Így a nagyobb szezonális kampányok helyett inkább az egész éves kommunikációra helyezzük a hangsúlyt. Úgy gondolom, ebben fontos szerepet kell, hogy kapjon a storytelling, ugyanis a klasszikus promóció helyett én a személyesebb történetmesélésben hiszek, amely jobban megszólítja a potenciális utazót, illetve a már korábban nálunk járt látogatókra is mélyebben hat. 

Persze továbbra is lesznek nagyobb kampányok, de köztük folyamatos aktivitásokat is tervezünk, amik lehetnek organikus tartalmak vagy médiavásárlások, különböző tartalomgyártói, illetve OTA-együttműködések is. A lényeg, hogy tematikusan, célzottan, termék- és élményalapon kommunikáljunk. 

Hogyan látja, miként lehet arra ösztönözni a belföldi vendégeket, hogy még hosszabb több időt töltsenek hazai utazásaik során, illetve, hogy minél többet utazzanak itthon?

Örülök a kérdésnek, hiszen a forgalomélénkítés szempontjából a hazai piac legalább annyira fontos, mint a nemzetközi. Éppen ezért a belföldi utazók esetében is szükséges, hogy felhívjuk a figyelmüket a megújult attrakciókra, hogy Magyarország izgalmas úti célként jelenjen meg előttük, és az ország újrafelfedezésére is biztassuk őket. Ennek elmesélésében fontos szerepet kaphat a Kajla program is. Nagyon tetszik a kutyás kabalafigura ötlete, amellyel az év során többször tudjuk játékosan bevonni a családokat a közös élményszerzésbe, együtt útnak indítva gyerekeket és felnőtteket. 

Ugyanis program és attrakció akad bőven, Magyarország egy család- és gyerekbarát hely, ahol számos természetközeli kaland vár az utazóra. 

Ha már belföldi turizmus, akkor érdemesnek tartom megemlíteni a SZÉP-kártyát is, hiszen a belföldi turizmus motorjaként nagyon fontos a szerepe a belföldi turizmusélénkítésben. A kártyákon pihenő összegek miatt fontos időről időre emlékeztetni a tulajdonosokat, hogy éljenek e fizetőeszköz lehetőségével.  Ezért egyes kampányainkkal a jövőben is folyamatosan ösztönözni fogjuk a kártya használatát.

Ausztriában egy alulról építkező, egész országot lefedő marketinghálózat működik, míg Magyarországon felülről szervezett a turisztikai marketing. Az ön megjelenését tekinthetjük-e egyfajta jelzéseként annak, hogy elindul a hazai modell megreformálása? 

Természetesen hozok magammal ausztriai tapasztalatokat, de tanulmányoztam más nemzetközi példákat is: a dánokét, a norvégokét, a svájciakét és még sorolhatnám. 

Alapjában véve sok jó elem van az osztrák rendszerben, de úgy gondolom, hogy a szakmával is összefogva mi képesek vagyunk egy annál is hatékonyabb modellt építeni, ami jobban megfelel a magyar sajátosságoknak és a jövő (digitális) elvárásainak. 

A jövőképes iparág megteremtése is ezt kívánja meg, nem véletlenül lett az egyik fontos célkitűzése egyúttal a frissítés alatt álló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiának is.

Mi lenne ez a hatékonyabb modell?

A két logika ötvözése. A csak alulról építkező, decentralizált rendszernek vannak hátrányai: például nem tud olyan gyorsan változni, reagálni külső trendekre. A digitalizáció terén nem kellően versenyképes, mert nincsenek összekötve az elérhető adatok, ezenkívül sem méretgazdaságossági, sem hálózati előnyöket nem realizál. Továbbá a turisztikai márkák sem egy ernyő alatt jelennek meg, ami szintén hátrány a nemzetközi marketingben. Ugyanakkor nagy előnye, hogy autentikus regionális termékeket képes előtérbe helyezni.

A két szemlélet előnyeinek egyesítésével lehetünk mi Magyarországon sikeresek, hiszen van egy egyedülálló Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központunk, a márkákat tudatosan egy ernyő alatt fejlesztjük, emellett pedig támaszkodhatunk a Tourinform irodák hálózatára és regionális munkájára. 

Velük és a szakmával szorosan együttműködve szeretnénk olyan élményalapú, pl. 3, 5, 7 éjszakás termékcsomagok összeállítását koordinálni és termékmenedzserek közreműködésével viszonteladókon át a megfelelő célcsoportokhoz eljuttatni, amelyek Magyarország megismerésére, felfedezésére, újrafelfedezésére indítják az utazókat bel- és külföldön egyaránt. 

Milyen új elképzeléseket kíván megvalósítani az adatalapú szakmai munka terén?

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ az adatalapú döntésekben és a kampányok tervezésében sok más országgal szemben komoly előnyt biztosít számunkra. Ha már az osztrák példát említettük, ott ilyen lehetőség még nincs. Érkezésemmel az adatok felhasználására nagy hangsúlyt fektetünk, de emellett számos különböző technológiát és adatforrást is szeretnénk bevonni annak érdekében, hogy olyan információkhoz jussunk és olyan elemzéseket készíthessünk, amelyekkel folyamatosan javíthatjuk a turizmusmarketing hatékonyságát. Az egész ágazat jövőállósága érdekében is egyébként az lenne a cél, ha ez az attitűd a turisztikai ökoszisztéma valamennyi szereplőjének gyakorlatába beépülne. 

Számomra a mesterséges intelligencia használata az analitikában is kiemelten fontos. Alapvető eszköz tud lenni abban, hogy jobban megértsük azt a folyamatot, ami a döntéshez vezető costumer journey folyamán történik, ez a tudás pedig nagy segítségünkre lesz a forgalom élénkítésében. 

A mai digitális világban egy felhasználót napi több mint tízezer üzenet ér el. A célunk, hogy a nyaralását még csak tervező potenciális utazó is már találkozzon a mi üzenetünkkel, ezen túlmenően pedig elvezessük őt a vásárlásig. Emellett mind a tartalomgyártásban, a kreatívok tesztelésben, mind a digitális térben való fellelhetőségben hatékony eszköz lesz az MI.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-ra az évi 50 millió vendégéjszakát tűzi ki célul. Ökoszisztéma-építéssel is foglalkozó szakemberként hogyan látja ezeket az ambiciózus számokat a változó fogyasztói igények és a fenntarthatóság tükrében? 

Úgy gondolom, hogy stratégiai céljaink megvalósítását hatékony látogatógazdasági eszközökkel menedzselve mindkét szempont harmonikusan érvényesülhet. Ez annál is inkább fontos, mivel a korábban utazóközpontú turizmusszemléletet egyre inkább felváltja a desztináció- és élettér-centrikus megközelítés. Ennek lényege, hogy a vendég igényei mellett szorosan nyomon követjük a lakosság igényeit és visszajelzéseit, valamint folyamatosan monitorozzuk az infrastruktúra kapacitását és a természeti hatásokat is. Mindez azért fontos, mert 

a jövő utazója leginkább ott fogja magát jól érezni, ahol azt látja, hogy a helyiek is szeretnek élni, ahol a mindennapjait ő is szívesen eltöltené. Ezért is fontos kérdés a szezonalitás, aminek a széthúzásával lehetővé válik, hogy úgy nőjön összességében a forgalom, hogy közben a vendégek turisztikai élményének minősége és a lakosság életminősége is emelkedik.

A Visit Hungary azon dolgozik tehát, hogy több vendég érkezzen ugyan, de a megfelelő időben, a megfelelő helyre, emellett tovább is maradjon és többet is költsön. 

Végül, milyen jövőképet osztana meg a szakmával a turisztikai marketinggel és értékesítésösztönzéssel kapcsolatban, 2030-ig milyennek látná ezt a legszívesebben? 

Mindenekelőtt úgy, hogy a hozzánk közeli és távoli piacokról érkező külföldi, valamint a belföldi utazók is fantasztikusan érzik magukat a csodás hazai tájainkon, és ezt sok más embernek is elmesélik. A turisztika szakma pedig büszke mindarra, amit összefogással, közösen érünk el: a környező országok eredményeit meghaladó mennyiségi és minőségi növekedésre, a hozzáadott gazdasági értéknövekedésre. Végezetül pedig az, hogy Európából más nemzeti turisztikai ügynökségek Magyarországra jöjjenek tanulmányozni, hogyan érdemes adatok alapján úgy terméket kialakítani és kampányolni, hogy abból egy jól látható mennyiségi és minőségi fejlődés szülessen. 

Úgy gondolom, bátran tűzhetjük ki célul, hogy pár éven belül Magyarország vezető desztináció legyen a régióban, a Visit Hungaryt pedig a legdinamikusabb és legprofesszionálisabb turisztikai marketingszervezetek között tartják majd számon. 

Ezért a célért úgy vélem, érdemes szívvel-lélekkel dolgozni.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!