Az AI csatasorba állítása a legnagyobb utazásszervezőknél, online foglalási rendszereknél gyorsan terjed, de ahhoz, hogy a kisebb cégek is beépítsék a napi gyakorlatukba, még sok szemléletformálásra és szabályozói megoldásra, adatvédelmi intézkedésre van szükség – állapították meg a szakértők az EU-Kína turisztikai csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén.

A mesterséges intelligencia turizmusra gyakorolt hatásairól szóló panel moderátora, a 2019-ben alakult koppenhágai Group NAO stratégiai tanácsadó cég vezető szakértője, Magnus Hessbo egy egészen megdöbbentő statisztikával indította a beszélgetést. Az elmúlt évtized legnagyobb social médiás, technológiai fejlesztései közül a Spotifynak 55 hónap kellett ahhoz, hogy elérje a 100 milliós felhasználói tábort. A Pinterestnek 41 hónapra volt már csak szüksége az álomhatár eléréséhez, az Instagramnak 30-ra, a TikTok pedig már egy éven belül, egészen pontosan 9 hónap alatt kipipálhatta ezt a számot. Nos, az OpenAI által fejlesztett generatív mesterséges intelligencia alkalmazás, a ChatGPT röpke két hónap alatt megugrotta a 100 milliós szintet, és azóta is dinamikusan növeli a felhasználói közösségét.

A technológia hatásai alól természetesen az utazási ágazat sem vonhatja ki magát, sőt, óriási átalakulást hoz el a piacon. A nagy utazásszervező cégek 70 százaléka kíváncsi a technológiára, 81 százalékuk szerint pedig pozitív hatással van az AI az utazási célpontok népszerűsítésére. A válaszok nagy része egyelőre csak jövőbeli várakozásnak számít, hiszen 

jelenleg még az a helyzet, hogy a turisztikai menedzsmenttel foglalkozó társaságok 48 százaléka alig, vagy egyáltalán nem használ mesterséges intelligenciát, és mindössze 12 százalékuk gondolja azt, hogy fel van rá készülve.

Miben segíthet leginkább a mesterséges intelligencia a turisztikai cégeknek?

Magnus Hessbo a panelbeszélgetés résztvevőit egyszerűen csak hat "mesterséges intelligencia rocksztárként" konferálta fel. A meghívott szakemberek karrierútja alapján ez egyáltalán nem tűnt túlzásnak: Jiang Lieyi például a Microsoft vezető tanácsadójaként, jelenleg a kínai Future-plus Technologies vezérigazgatójaként, Tong Teng pedig az Alibaba csoporthoz tartozó, Kína vezető online utazási platformjaként működő Fliggy alelnöként a téma elhivatott és tapasztalt szakemberei. 

Mindketten egyetértettek abban, hogy az egész iparágat forradalmasítja a mesterséges intelligencia, amely nemcsak a turizmusra, hanem a gyártástól kezdve a logisztikán át a közúti infrastruktúra fejlesztésig mindenre hatással lesz.

 Teng szerint ugyanakkor a turizmus az a szektor, amely az egyik leggyorsabban tudja a saját érdekeinek megfelelően implementálni a technológiát.

Az AI első körben az utazók szempontjából a keresések egyszerűbbé, gyorsabbá és pontosabbá tételében segít – vette át a szót George Cao, a Dragon Trail International vezérigazgatója és társalapítója. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a Google sokkal tisztább, reklámmentes, a célnak megfelelő találatokat dobhat fel, legyen szó akár járatkiválasztásról, szállásfoglalásról vagy autóbérlésről. 

Másrészt az utazásszervezők szempontjából a mesterséges intelligencia egészen új távlatokat nyithat a turisztikai célpontok promotálásában. Ezen a ponton legelőször is az online tartalomgyártásra kell gondolnunk, például az egyre élethűbb, a fogyasztó figyelmét is egyre inkább megragadó, akár 3D-s videók létrehozására. 

Emellett a turisztikai társaságok pontosabban is célozhatnak a reklámjaikkal, hiszen egyre többet fognak tudni a potenciális utasaik preferenciáiról. Nem beszélve arról, hogy a mesterséges intelligencia segítheti őket a profiljukhoz leginkább passzoló, akár legköltséghatékonyabb partnerek kiválasztásában is. 

Ez persze csak a jéghegy csúcsa, és még magának a technológiának is jóval egyszerűbbé, felhasználóbarátabbá kell válnia. Jelenleg még több különböző eszközt kell kombinálni a MI kiaknázása érdekében. Előremutató fejlesztés viszont az, amit az Apple esetében látunk, nevezetesen, hogy az amerikai okostelefon-gyártó a következő operációs rendszerébe már integrálja a mesterséges intelligenciát. 

Azért még messze nem úgy működik az AI, ahogy szeretnénk 

Mielőtt akár a szakértők soraiban, akár a vendégeken eluralkodott volna a feltétlen technológiai optimizmus, megérkeztek az első kritikus észrevételek az AI-al kapcsolatban. „Legyünk realisztikusak. A mesterséges intelligencia még nem igazán nyújtja azt, amit szeretnénk. Mivel a nyílt forráskódú generatív AI-adatokon alapul, ha rossz, nem megbízható információkat tanítunk meg neki, akkor a rendszerből kikerülő válaszok is hasonlóak lesznek" – mutatott rá Alexander Rayner, a SmartData.travel Limited vezérigazgatója. 

Rayner szerint ugyanakkor óvatos megközelítést kell alkalmazni a mesterséges intelligenciának megtanított adatokkal kapcsolatban. Elsősorban azért, mert a technológia által teremtett legnagyobb kihívás éppen az adatbiztonság, a személyes, érzékeny adatok védelme. 

Kína és az Európai Unió egyébként élen járnak az adatbiztonsággal, és a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos jogalkotásban. Az EU-ban a mesterséges intelligencia törvény 2026-ban lép majd hatályba. Az Egyesült Államok és Kanada is elkészült a maga szabályozásával, emellett India, Dél-Korea, illetve Ausztrália kissé lemaradva, de szintén dolgoznak rajta. 

Rayner szerint a soros magyar EU-s elnökség egyik fontos vívmánya lehetne, hogyha Magyarország képes lenne vezető szerepet betölteni ezen a területen, és előmozdítani egy még hatékonyabb AI-keretrendszer kialakítását. 

Egy másik jelentős kihívás, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő adatbázisokat hogyan lehetne összekapcsolni, átjárhatóbbá tenni. Így a Spanyolországban keletkező és eltárolt adatok könnyen segíthetnének a hatékonyabb döntéshozatalban egy dán turisztikai cégnél. Csendes Olivér, a Visit Hungary új vezérigazgatója szerint egy kezdeti jó példa az adatbázisok interoperabilitására az ODTA, amely egy Ausztria és Németország vezető szerepével fémjelzett nyíltadat-szövetség. Ez persze csak egy első lépés, fontos a piaci szereplők közötti együttműködés, valamint az ágazatok közötti adatcsere ösztönzése. 

A problémát mindenesetre az Európai Unió vezetése is felismerte, és lépéseket tesz az ügy érdekében – folytatta Marléne Bartes, az Európai Bizottság turizmusért felelős szakreferense. Az EU 2020-ban megfogalmazott adatstratégiájának egyik legfontosabb célja egy közös európai adatrendszer létrehozása, amihez a hotelek, az utazásszervezők, a hatóságok is hozzáférhetnek majd. 

Nyitottabbak a technológia iránt a kínai felhasználók, mint az európaiak

A technológiai és adatbiztonsági kérdéseken túl természetesen nem lehetett elmenni szó nélkül az AI társadalmakra, mindennapokra gyakorolt hatásai mellett sem. Bár itt Európában is az az érzésünk, hogy rohamléptekben fejlődik és válik életünk részévé a technológia, valójában a kínai felhasználók jóval előrébb járnak ebben a tekintetben az európaiaknál. „Nagy eltérés van a két régió fogyasztói között, ami például a fizetési szokásokban is tetten érhető. 

Kínában már tizenöt éve majdnem mindenki a telefonjával fizet, a kínai emberek hajlandóbbak elfogadni és használni az innovatív digitális megoldásokat" – magyarázta Tong Teng. 

A mesterséges intelligencia társadalmasítása tehát Kínában egyszerűbb feladatnak tűnik, mint Európában. 

Az viszont globálisan is kijelenthető, hogy nagyon sok félelem és aggodalom övezi a AI működését. A turizmusban érdekelt cégek 99 százaléka kis- és középvállalkozásnak számít, így iparági szinten az lesz a perdöntő, hogy a kisebb szereplők hogyan állnak majd a kérdéshez a következő években. Figyelmeztető jel továbbá, hogy a legkisebb cégek esetében a top 5 hiányzó kompetencia mind digitális készség – zárta gondolatait, és egyben a panelbeszélgetést Marléne Bartes. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!