Milyen kompetenciákkal és készségekkel kell rendelkeznie a jövő vendéglátóinak? Mit várnak el a jövő vendégei? Hogyan alakul át a szakmai utánpótlás képzése és szemléletformálása egy olyan időszakban, amikor szinte napról napra új technológiák – köztük mesterséges intelligencia megoldások – sora jelenik meg?
Ezeket a kérdéseket járta körbe Rázga-Ilyés Noémi turisztikai szakértő Kulcsár Noémi egyetemi docenssel, a Budapest Metropolitan Egyetem Turizmus Intézetének vezetőjével, valamint Csapody Bencével, a Budapest Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem óraadó oktatójával, a Kistücsök Food & Room szállodavezetőjével a legutóbbi Tourism Summit konferencián. Folytatódik a CheckINN Talk podcast.
A Z generáció már nemcsak utazik, hanem alakítja is a turizmust
A Z generáció tagjai több szempontból is sokszorosan hatnak a turizmusban. Egy tavalyi kutatás szerint a családok utazási döntéseiben egyre nagyobb szerepet kapnak a fiatalok: a szülők jelentős része bevonja Z vagy alfa generációs gyermekeit abba, hová utazzanak, milyen látványosságokat nézzenek meg, hová üljenek be, és mit rendeljenek online.
Míg korábban az volt a trend, hogy a levelezősök tanultak az egyetem mellett, ma már a nappali tagozatos hallgatók is többnyire dolgoznak és tanulnak egyszerre. Tehát a Z-sek nemcsak vendégek, hanem már munkavállalóként is aktív részesei lehetnek a turisztikai szektornak.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jövő vendéglátóinak kettős kihívással kell szembenéznie. Érteniük kell a technológiai újításokhoz, a mesterséges intelligencia platformokhoz akár az üzemeltetés, marketing és foglalási rendszerek terén. A digitális irányt tehát nem lehet elkerülni, de eközben az emberi oldalra, az empátiakészségre és a melegszívű kommunikációra is még jobban oda kell figyelni.
A turisztikai képzéseknek is alkalmazkodniuk kell az új generációkhoz
Az elmúlt időszak változásai a felsőoktatásban is új szemléletet követelnek. A hallgatók ma már számtalan forrásból szerezhetnek információt, így az egyetemnek az a feladata, hogy koordinálja, rendszerezze ezeket a tudásmorzsákat, és fejlessze azokat a kompetenciákat, amelyek a szakmai sikerhez szükségesek. A turisztikai képzésekben így egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a soft skillek – részletezte Kulcsár Noémi.
Hozzátette, hogy a Metropolitan Egyetemen 2019-ben vezették be a portfólió alapú oktatási módszert. Ennek a fókuszában az áll, hogy a hallgatók a személyes márkájukat tudják építeni interaktív, projektalapú és gyakorlatorientált módon. A frontális oktatást a lehetőségekhez képest csökkentették.
A hallgatók több mint 100 tréningből választhatnak: részt vehetnek vállalati projektekben vagy például a turizmusműhely munkájában, a tudomány iránt érdeklődők pedig a kutatásokra és szakmai konferenciákra fókuszálhatnak.
A képzés így nemcsak tudást ad, hanem a karrierépítésben is segít a kezdetektől.
A jövő turisztikai szakemberének az MI nem versenytársa, hanem partnere lesz
A mesterséges intelligencia szintén megkerülhetetlen tényezővé vált. Az oktatás feladata nem az, hogy ellenálljon ezeknek a technológiáknak, hanem, hogy képes legyen megmutatni a diákoknak, hogyan lehet az MI-t megfelelően, szabályozott környezetben használni, és ezzel kitűnni a munkaerőpiacon – emelte ki Csapody Bence.
„Nem a mesterséges intelligencia fogja leváltani az oktatókat, hanem az MI-t használó oktatók fogják leváltani azokat, akik nem használnak MI-t”
– idézte zárásként egy IT-óriáscég turizmusban is találó megállapítását.
A teljes beszélgetés megtekinthető alább:
