Az eredeti kép X. Leó pápa megrendelésére készült. Raffaello egy monumentális, mintegy 5 × 7,5 méteres falképen örökítette meg a megrendelő névpatrónusa, I. Nagy Szent Leó pápa alakját, amint Attilát visszafordulásra bírja Róma alól.

A békéscsabai születésű Haan Antal Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából 1874 és 1881 között a Magyar Nemzeti Múzeum képtára számára közel eredeti méretben másolta le a vatikáni Stanzák három Raffaello-freskóját, köztük – „magyar vonatkozása” miatt – Attila és Nagy Szent Leó találkozásának jelenetét.

A kép az Attila-kiállítás egyik fő attrakciója lesz, a Szépművészeti Múzeum birtokában lévő festményt több mint 100 éve nem láthatta a közönség. 

Hónapokkal ezelőtt kezdődött el a restaurálása az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban, ahol Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Varga Benedek főkurátor beszélt a különleges művészeti alkotás történetéről és jelentőségéről.

Az Attila-kiállítást alapvetően két koncepció mentén rendezi a Nemzeti Múzeum: az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja a be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja. A másik pedig demonstrálja annak az 1600 évnek a hihetetlenül színes és nagyon sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét, ami Attila alakjához tapad. „Ez azért fontos, mert viszonylag keveset tudni a korszakról és Attiláról, viszont az európai kultúrának szerves része az Attilára való emlékezés” – mondta el Varga Benedek a tárlat kapcsán.

Zsigmond Gábor úgy fogalmazott: a nemsokára megnyíló tárlat az elmúlt évtizedek legnagyobb hun tematikájú kiállítása lesz egész Európában.

A festményt a kiállítás ideje alatt – január 23-a és július 12-e között – lehet megtekinteni a Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben.

(Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!