Első alkalommal mutatja be Magyarországon kiállítás ennek a rendkívül izgalmas időszaknak, a Krisztus előtti első évezred első felének a művészetét Mezopotámiában. Ekkor két nagy birodalom is felemelkedett – emlékeztetett Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a csütörtöki sajtóbejáráson.

Fantasztikus műkincseket sikerült megszerezni számos jelentős európai gyűjteményből, és ennek köszönhetően olyan átfogó kiállítást tudnak bemutatni Budapesten, amelyhez hasonló egy évtizedben egy-kettő, ha születik a világban – emelte ki a főigazgató.

A nagyszabású tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába.

A Szépművészeti Múzeum és az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport által közösen szervezett kiállítás magját alkotó tárgyak a XIX. században és a XX. század elején mezopotámiai ásatásokon feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukin és Kalhu városából származnak.

Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, amelyek közül néhányat még sosem adtak kölcsön 

– hangzott el a sajtóbejáráson.

A tárlaton látható másfélszáz műkincs 12 magyar és külföldi gyűjteményből érkezett Budapestre. A berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Musée du Louvre és a Bibliotheque Nationale de France, a bécsi Kunsthistoriches Museum, a National Museum Denmark, a koppenhágai Ny Carlsberg Glypotek és a drezdai Staalichen Kunstsammlungen Dresden is kölcsönzött műveket a tárlatra.

A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon láthatnak többek között palotadomborműveket, a Babilónban feltárt, lazúrkék Istár-kapu sárkánykígyóját, a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket. A különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain a mezopotámiai istenvilág elevenedik meg.

A démonvilág emblematikus alakjait megjelenítő kisszobrok és amulettek mellett asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotások is láthatók, a tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat is.

A tárlat lezáró szakaszában Bábel tornya Babilón városhoz kötődő motívuma és története elevenedik meg a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és XX. századi magyar műveken keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját, amelyet napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális adaptációját bemutató utolsó kiállítási szekció, fotókkal és filmbejátszásokkal.

A kiállítást a kurátorok, Niederreiter Zoltán, az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa mutatta be a sajtó képviselőinek.

(Fotók: Vajk Brigitta)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!