Az egész napos esemény első blokkjában három előadást hallgathattak meg a Balatonnál dolgozó vagy balatoni érdekeltségű szakemberek. 

H. Horváth Orsolya, az MTÜ turizmusstratégiai és szakpolitikai osztályvezetője előadását a régió teljesítményének bemutatásával indította. Az NTAK adatai szerint a Balaton januártól októberig 2,9 millió vendéget fogadott és 8,4 millió vendégéjszakát realizált, ami 6,9%-os, illetve 3,2%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyi bevétel 174 milliárd, a vendéglátás bevétele 143 milliárd forintot tett ki. A top 5 küldőterület Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Ausztria volt. 

A szakember kitért rá, hogy a számokból már láthatóak a VisitBalaton365-nek a szezon kiterjesztésére irányuló erőfeszítései. 

Az év első három hónapja például egyértelmű, dinamikus növekedést mutat. Júniusban megjelent a számokban, hogy hosszabb volt a tanév. A szeptemberi visszaesés az árvizek számlájára írható, októberben azonban ismét növekedés látható. Az egynapos látogatók számának változása együtt mozog a szálláshelyi forgalmi adatokkal, vagyis januárban, áprilisban, szeptemberben kis visszaesés tapasztalható, a többi hónapban viszont az egynapos látogatók volumene is folyamatosan nőtt a Balatonnál. 

A térség az év első 10 hónapjában 18%-kal több egynapos látogatót fogadott, mint a tavalyi év azonos időszakában – tudtuk meg. 

H. Horváth Orsolya beszélt még a tematikus kampányaikról, sorra vette azt is, az MTÜ mely belföldi kampányaiban jelent meg a Balaton. Elmondta azt is, hogy az ágazati támogató program keretében 331 vendéglátóhely fejlesztette saját egységeit és 9 Tourinform-iroda újult meg a térségében.

Magasabb minőséget csak a szereplők összefogásával lehet elérni

„Nincs erősebb dolog, mint egy ötlet, aminek eljött az ideje” – nyitotta Balaton – lehetőségek – lehetőségek! címmel megtartott előadását Princzinger Péter, a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője, az idézettel utalva rá, hogy a négy évszakos Balaton megerősítésének most érkezett el az ideje. A szervezet azért dolgozik, hogy a Balaton erős, ismert, vonzó és jó minőséget nyújtó turisztikai márkaként jelenjen meg a piacon. Kiindulópontjuk, hogy a Balaton turisztikai brand nem önálló településeket jelent, hanem az egész térséget. Véleményük szerint négy évszakos turizmusgazdaságról érdemes beszélni, amely nemcsak nyáron érdekes, hanem egész évben élményeket nyújt. Ebből következően nem szezonhosszabbításról, hanem önálló szezonokról kell kommunikálni. 

„A négy évszakos kínálat jelenleg is rendelkezésre áll, csak kevesen ismerik, a helyzeten az 1000 indok az őszi/téli/tavaszi Balaton mellett kampánnyal igyekeztünk változtatni” 

– mondta Princzinger Péter.

Nem akarnak háttértelepülésről beszélni, hanem településhálózatról, ahol minden helyszínnek megvan a maga szerepe. A vendégközpontú megközelítés helyett élményterekben gondolkodnak, ahol az emberek szeretnek élni – ismertette alapvetéseiket. 

A szakember az eddig elért eredményeikről, céljaikról és eszközeikről is beszámolt. 

Fő céljuk hozzájárulni a Visit Hungary által kitűzött 4,1 milliós vendégéjszakaszám-növekedéshez. 

A növekedéshez külföldön új célcsoportokat, vendégeket kell megszólítani, belföldön pedig a „Tölts plusz egy napot a Balatonon” kampánytól várható növekedés. A kampányok tervezésekor figyelembe kell venni a kihasználható kapacitásokat, ami júliusban és augusztusban 55-60%-os, tavasszal és ősszel pedig 30-35%-os. A szállodai kapacitásban minimális a növekedés, ezért nagy erőt kell fordítani a magánszálláshelyek intenzívebb bevonására. 

Fontos feladat megnézni, hogy az egyes küldőpiacokon mikor ér véget a tanév – tért rá egy újabb témára. Meg kell találni a választ arra a kérdésre, mi lesz az orosz vendégekkel és a Hévíz-Balaton Airporttal. Elképzeléseik szerint a következő években jelentős összegeket költhetnek marketingre, ebben építenek a Visit Hungary és a VisitBalaton365 együttműködésére, de mozgásba kell hozni a szolgáltatóknál lévő kapacitást is. 

A szakember a kerékpáros sporttól kölcsönvett „breakaway” (szökés) fogalmát példaként hozva megállapította, a Balaton a VisitBalaton365 révén óriási előnyt szerzett a többi hazai desztinációhoz képest. 

Princzinger Péter felvázolta a fő stratégiai irányokat és az előttük álló feladatokat is. Ezek között szerepel a Balaton Turizmus-fejlesztési Stratégia 2.0 létrehozása, a BalatonBike 365 marketingeszközeként való felhasználása. A VisitBalaton365-t szolgáltatókat szakmailag támogató, kiszolgáló platformmá kívánják alakítani. Végezetül kiemelte a partnerség fontosságát, hiszen, mint fogalmazott, magasabb minőséget csak a szereplők összefogásával lehet elérni.

Megszülettek a Balaton perszónái

Bagyánszki Éva, a NitroCommunications ügyvezetője „A Balaton helyzete és jövőképe” című előadásában bemutatta a közelmúltban elvégzett kutatásuk eredményét. A kutatás célja az volt, hogy megértsék a balatoni desztináció jelenlegi helyzetét és szerepét a magyarországi turizmusban, mind a vendégek, a szolgáltatók, a helyi lakosok, mind pedig az önkormányzatok szemszögéből. 
„A fő cél az volt, hogy tipizáljuk a balatoni utazókat, akiknek célzottan lehet üzeneteket írni” – összegezte. 

A balatoni perszónaként emlegetett vendégtípusokat az alapján határozták meg, hogy az emberek szoktak-e, terveznek-e a Balatonra utazni, és ha igen, milyen céllal, valamint milyen a Balatonhoz való viszonyuk, kapcsolódásuk. 

Kérdéseik között szerepelt, hogy a személy a következő egy-két évben hova utazna Magyarország területén belül a legnagyobb valószínűséggel pihenési, üdülési vagy szabadidő-eltöltési célból. Megkérdezték azt is, miért a Balaton az, ahová a legnagyobb valószínűséggel utazhat, illetve, hogy mi jellemzi a tóhoz való kapcsolatát. Bagyánszki Éva prezentációjában részletesen bemutatta, az egyes kérdésekre pontosan milyen válaszokat adtak a megkérdezettek. 

Kiderült az is, miért előnyös konkrét vendégtípusokat segítségül hívni a marketingben. „Egy-egy nagyobb célcsoportot érdemes kisebb csoportokra bontani, az utazáshoz való hozzáállás, attitűd alapján. Egy-egy ilyen utazó csoport megszemélyesítője az utazó perszóna” – tudtuk meg. A vendégtípusok ismerete és használata hatékonyabbá teszi a kapcsolattartást a célpiaccal, valamint segíthetnek a stratégiai tervezésben, a termék- és szolgáltatásfejlesztésben is.  

A statisztikai módszerekkel, klaszter- és faktorelemzés segítségével hét, egymástól jól elkülönített célcsoportot és tipikus vendégtípust azonosítottak a Balatonhoz való kapcsolódásuk alapján. 

A legnagyobb csoport (19%) a vízparti fókuszú, networkingelve nyaralóké, őket a ritka, gyógyfürdő/wellness fókuszú látogatók (7%), az élménykereső, többarcú Balaton fókuszúak (5%) és a családi nyaralóval rendelkezők (5%) követik. A rendszeresen visszatérők között meg kell különböztetni a SZÉP-kártya fókuszú látogatókat (4%), a kedvenc településsel, kerékpáros fókusszal (3%), illetve a szálláshely, wellness fókusszal (3%) rendelkezőket. 

Bagyánszki Éva kiemelte: a megkérdezettek 37%-a nem utazik a Balatonra, de velük is érdemes foglalkozni, hiszen egy részüket meg lehet szólítani.

Az előadást követő workshopon a jelen lévő, mintegy 70 Balatonnal foglalkozó szakember 7 csoportban életre keltette a perszónákat, így született meg például Komfort-Kovács Szabina, Termál Mária, Szép Kati vagy Nyugtalan Bertalan. A közös munka során kiderült, hogyan érhetjük el és győzhetjük meg a képzeletbeli személyeket arról, hogy gyakrabban látogassanak a Balatonhoz. A jövőben ugyanis – mint a szakemberek többször hangsúlyozták – a VisitBalaton365 és a jelenlévők dönthetnek arról, hogy kiket, mikor, milyen üzenetekkel és hogyan érdemes megszólítani a Balatonnál.  

(Nyitókép: VisitBalaton365 / Facebook)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!