Velence, Szantorini, Mallorca, Barcelona - négy olyan desztináció, amelyek az európai turisztikai ajánlókban meglehetősen előkelő helyeken szerepelnek. De van még egy közös vonás ezekben a térségekben: idén mindenhol kifejezésre juttatták a helyi döntéshozók vagy éppen maga a lakosság, hogy bár országuknak jelentős bevétele, a GDP meghatározó része származik a turizmusból, mégis próbálják korlátok közé szorítani a vendégek jelenlétét.
Az intézkedések sorozatát Velence kezdte el, amikor bevezette az öt eurós belépő rendszert mindazok számára, akik átutazó turistaként szerettek volna ellátogatni az északolasz lagúnavárosba. Az extra díjat április 25-étől, kísérleti jelleggel kezdte el szedni az önkormányzat bizonyos kijelölt nagy forgalmú napokon, reggel fél 9 és délután négy óra között, a tizennégy év alattiakat, a régió állandó lakosait és a szállásfoglalással rendelkező turistákat leszámítva. Az intézkedés bevezetésének egyik legfőbb indoka a tömegturizmus visszaszorítása volt, ugyanis a látogatók áradata már a történelmi városrészek, világörökségi helyszínek állapotának jelentős romlásával fenyegetett.
Az persze más kérdés, hogy mennyire jöttek be a belépődíj bevezetésével kapcsolatos várakozások. Velence egyik tanácsosa például kudarcnak nevezte az intézkedést, példaként hozva fel egy május 19-i napot, amikor 70 ezer látogatója volt a városnak, ami magasabb, mint amit a megelőző év néhány kiemelkedő forgalmú napján regisztráltak.
Mindenesetre bevételszerzés szempontjából biztosan megtérült a vállalkozás. A nyár közepéig több mint 2,2 millió eurót hozott az önkormányzat számlájára az új rendszer, amit jó esetben a leromlott állapotú épületek renoválására, a helyi lakosság nyugalmának biztosítására használnak majd fel.
A belépődíjas szisztéma mellett tette le a voksát nemrég a görög kormány is a két népszerű sziget, Szantorini és Mükonosz esetében. A 20 eurós idegenforgalmi adó elsősorban a tengerjáró hajókon érkező utasokat célozza.
Görögország egy másik látványosságánál, az Akropolisznál is felléptek a tömegturizmus ellen, ugyanis ettől a hónaptól kezdve kísérleti jelleggel legfeljebb csak napi húszezer ember keresheti fel az ikonikus, 2500 éves épületet.
A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy hiába jelenti a turizmus az egyébként másfél évtizede szenvedő görög gazdaság motorját (a turisztikai szektor adja a GDP nagyjából egyötödét, ami Horvátország és Ciprus mellett a legmagasabb arány Európában), mégis be kellett vezetni ezeket a nem túl turistabarát korlátozásokat.
Komoly társadalmi feszültségeket kockáztat Spanyolország
Az elmúlt hónapok leghevesebb turista ellenes megmozdulásait kétség kívül Spanyolországban láthattuk. Barcelonában, Sevillában, Málagában és Mallorca szigetén több ezres tüntetéseket tartottak a külföldiek beözönlése miatt. A demonstrálók azt kifogásolták, hogy az ide érkező vendégek és a zsúfoltság miatt sokszor el sem jutnak a kedvenc helyeikre, miközben a kiadó lakások ára az egekbe szökött, és teljesen megfizethetetlenné váltak a helyi lakosok számára. Olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy a Baleár-szigeteken lévő Manacor városában egy épület falára az „ölj meg egy turistát” feliratot festették a feldühödött tüntetők. Ugyanakkor a régió egyik vezető politikusa gyorsan sietett kifejezni, hogy „ez a graffiti semmi esetre sem képviseli Manacor lakóinak többségi véleményét” – számolt be róla a eldecano.es.
KAPCSOLÓDÓ
„Bűzlik a turistáktól a város” – elege lett a külföldiekből a spanyol desztinációnak
A helyiek körében egyre feszültebb a hangulat, turistaellenes matricák lepték el Málagát.
A felzúdulási hullám nem állt meg a szigetvilágban, hanem egészen a katalán fellegvárig, Barcelonáig elért. A több ezer tiltakozó szerint a város élhetetlenné vált a turisták miatt, a lakhatási költségek az utóbbi tíz évben 68 százalékkal ugrottak, és a helyi kiskereskedők, vállalkozók is nehéz helyzetbe kerültek a turisták igényeit kiszolgáló árusok tömkelege miatt. A városvezetők és maga a kormány is egy súlyos dilemmával szembesül: miközben a turizmus Spanyolország GDP-jének több mint 13 százalékát termeli, aközben a helyi lakosok egyre többször nyilvánítják ki elégedetlenségüket a külföldi vendégek áradata miatt - írta meg az elpais.com.
Spanyolország azon európai országok közé tartozik, amelyek már csak egy rossz emlékként tekintenek a pandémia üresen kongó utcáira.
Tavaly rekordszámú, több mint 85 millió külföldi látogató érkezett az országba. Idén csak az első félévben 42,5 millió turista kereste fel Spanyolországot, és a szakértők azt várják, hogy 2024 újabb turisztikai csúcsot hoz, nagyjából 95 millió külföldi vendéggel.
Eközben csak a vendéglátóiparban kétmillió spanyol ember dolgozik, a társadalombiztosításhoz tartozók majdnem 10 százaléka. Sorjáznak tehát a gazdasági érvek amellett, hogy teljesüljön a Google és a Deloitte jóslata, és Spanyolország 2040-re a világ leglátogatottabb országa legyen 110 millió külföldi turistával, megelőzve ezzel Franciaországot - idézte a tanulmányt a cntraveller.com.
Ugyanakkor éppen ez a gazdasági relevancia veti fel egyre inkább a kérdést: hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a turizmust, elkerülve a társadalmi feszültségek fokozódását? A megoldási javaslatok közül legtöbbször a turisztikai célú lakások korlátozása merül fel. Ennek egyik jele, hogy Barcelona polgármestere ígéretet tett rá, hogy 2029-ig betiltja az Airbnb-t, hogy megállítsa a bérleti díjak rohamos emelkedését. Opció lehet még a már több európai helyszínen bevezetett belépődíjas rendszer, illetve a turisták számának korlátozása a legfelkapottabb helyeken, például abból a célból is, hogy sokkal jobban eloszlassák a vendégek érkezését az év egésze folyamán.
Barcelonában épül Európa egyik legnagyobb mintaprojektje
A helyi lakosok nemcsak az albérleti díjak emelkedése miatt orrolhatnak meg a turistákra, hanem azért is, mert a túlzsúfoltság miatt sokszor kiszorulnak saját városuk ikonikus helyszíneiről. A probléma súlyát Európa egyik leghíresebb sétálóutcája, a La Rambla is pontosan érzékelteti, amelyet a vendégek teljesen más funkcióval ruháztak fel, mint amire korábban a barcelonai lakosok használták. "A turisták tették a La Ramblát azzá a zsúfolt, pezsgő sugárúttá, ahogyan ma kinéz: egy hosszan elnyúló sétálóutcává, ami a város főtere, a Plaça de Catalunya és a kikötő között vezet, több mint egy kilométeren át. A helyi lakosok ezzel szemben nem hosszában, hanem széltében használják a La Ramblát, amely számukra egy határvonal a művész- és a gótikus negyed között" - mondta Lola Doménec építész, a 0 kilométer nevű szakmai szervezet egyik tagja.
Az építészekből, közlekedéstervezőkből, filozófusokból álló csapat 2017-ben nyerte el a megbízást a La Rambla átalakítására. A projekt azóta többször is elakadt, különböző jogi és kerületi adminisztrációs viták miatt, azonban úgy tűnik, hogy most új lendületet vett, és várhatóan 2027-ben be is fejeződhet - számolt be róla az elpais.com. A munka fontos alappillérét jelenti a közlekedés átszervezése, főleg a tengerparton álló Kolumbusz Kristóf szobor környékén. ahol kiszélesítették a járdákat és csökkentették a forgalmi sávokat.
"A La Ramblának elsősorban gyalogos barátnak kell lennie, ugyanakkor a teljes autós forgalom kizárása ma már nem lehetséges a rengeteg ide települt vendéglátóhely, bolt, különböző árusító bódék miatt. Ezért az egyetlen járható út, hogy a buszokra és a célforgalomra korlátozzuk az autók behajtását" - tette hozzá Doménec.
Ha már árusító helyek: a La Rambla mentén is, ahogy az sok turistalátványosság esetében megfigyelhető, rengeteg szuvenírt, olcsó tucatterméket kínáló eladó bukkan fel. A szervezet másik fontos célja, hogy lehetőséget kínáljon a helyi kézműveseknek, iparművészeknek, hogy megnyithassák boltjaikat a sétálóutcában. Ebből a célból a La Fonería nevű régi kovácsműhelyet alakítanák át egyfajta művészeti központtá. Emellett a tengerparton egy olyan új kulturális intézményt hoznának létre, ami kiegészítené a Liceu operaszínházat, és újabb lehetőséget biztosítana a helyi előadóművészeknek, zenészeknek, tudósoknak egyaránt.
A helyi lakosok érdekeit védő szervezet, az SOS Las Ramblas egyik tagja, Fernando Casal szerint mára kritikussá vált a helyzet, a sétálóutcát teljesen kisajátították a turisták. Az ugyanakkor irreális célkitűzésnek tűnik, hogy a vendégek számát korlátozzák, a hangsúlyok inkább máshol keresendők. "Mivel az érdeklődés Barcelona és annak ikonikus utcája iránt a jövőben is fennmarad, sőt tovább fokozódhat, inkább arra kell koncentrálnunk, hogy milyen típusú turistákat szeretnénk a La Ramblán látni" - mondta az önkormányzat idegenforgalmi tanácsának egyik igazgatója. Jordi Valls úgy fogalmazott, hogy elsősorban a kínálatot tudják olyan módon befolyásolni, hogy a jobb magaviseletű, kulturáltabb, a helyieket kevésbé zavaró turistákat vonzzák be a sétálóutcába.
Egy minőségi, fenntartható, és a helyi lakosokat is sokkal inkább helyzetbe hozó projektre tesz tehát kísérletet a világ egyik leglátogatottabb városa. Amennyiben sikerrel jár Barcelonában a La Rambla megreformálása, az példaként szolgálhat más, a tömegturizmus káros hatásait nyögő városi desztináció számára is.
KAPCSOLÓDÓ
A tömegturizmus és a bulituristák ellen is fellépnek a spanyolországi nyaralóhelyek
Mallorcán jelentős szigorításokra készülnek, de lépett a Costa Brava egyik települése is.
