Rádiós magazinműsor és podcastsorozat, amely nemcsak mesél a digitalizációról, hanem maga is digitális médiaprodukció, a digitális transzformáció terméke. A DigiTurismo című új rádió- és podcastműsor a turisztikai szektor digitális érettségét veszi górcső alá: szakmailag súlyos kérdéseket fogalmaz meg, közérthető formában. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke – egyben az egyik műsorvezető – szerint ugyanis az, aki most nem lép szintet, az öt–tíz éven belül eltűnhet a piacról.
Egy évvel a PartCafé – a Balaton hangja indulása után a két műsorvezető, Princzinger Péter és Mihálovits András új területre evezett: 2026-ban elindították a DigiTurismo című szakmai magazint a Trend FM-en. A műsor fókuszában a turisztikai szolgáltatók digitális felzárkózása áll.
„Tudomásom szerint eddig nem volt kifejezetten a turisztikai szektor digitális transzformációjának kérdéseit feszegető szakértői magazin. Minket ezek a kérdések foglalkoztatnak, ezt a hiányt szeretnénk betölteni” – fogalmaz Princzinger Péter.
A műsor elindításához konkrét apropót szolgáltatott az is, hogy a magyar kormány európai uniós társfinanszírozással jóváhagyta nyolc DIMOP Plusz fejlesztési program elindítását.
A program célja, hogy a turisztikai szektor kis- és középvállalkozásai, egyéni vállalkozói és adószámos magánszemélyei jelenlegi digitális érettségükhöz képest szintet lépjenek. A konzorciumok felálltak, a projektek elindultak, most eljött a kommunikáció és a tudásmegosztás ideje.
„És mi lehetne hitelesebb eszköz a digitalizációról szóló párbeszédhez, mint egy digitális médiatermék?" – teszi fel a kérdést a szakember.
A turizmus digitális jövője a tét
A műsor egyik legfontosabb küldetése, hogy lerántsa a leplet a felszínes digitális jelenlétről.
„Vannak vállalkozások, amelyek azt hiszik, hogy mivel van egy weboldaluk meg egy Facebook-profiljuk, ezért ők fent vannak az interneten. Valójában nem léteznek a turisztikai piacon” – jelenti ki Princzinger Péter. A probléma – véleménye szerint – nem csupán technológiai, hanem stratégiai. Korszerűtlen honlapok, nehézkes navigáció, hiányzó online foglalási és fizetési lehetőségek, kevés idegen nyelvű tartalom – ezek a hiányosságok nem pusztán esztétikai kérdések, hanem versenyképességi tényezők.
„Lehet, hogy egy ideig eléldegélnek a hagyományos vendégkörből, de a következő tíz évben kirostálódnak” – teszi hozzá.
A DigiTurismo egyik erőssége, hogy nem a felhasználói felszínt kapargatja, hanem a háttérben zajló folyamatokra irányítja a figyelmet.
„Amit a telefon képernyőjén látunk, számunkra az a digitális. De ami igazán izgalmas, az mögötte rejlik: adatbázis-struktúrák, információs folyamatok, infrastruktúra, tervezési logika. Erről beszélünk kevesebbet. A digitalizáció tehát nem kattintgatás, hanem rendszerépítés. Nem alkalmazás, hanem gondolkodásmód" – hangsúlyozza.
A magyar piac digitális térképe erősen vegyes képet mutat. „A 21. századtól a középkorig minden van” – fogalmaz tömören a műsorvezető. Sikertörténetként említi a Szallas.hu példáját, amely a Booking.com és az Airbnb árnyékában is képes volt meghatározó közép-európai platformmá válni. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások online jelenléte sokszor kritikus szinten áll.
Az üzemméret és a nemzetközi jelenlét döntő tényező: aki kilép a globális piacra, kénytelen magasabb digitális sztenderdeket követni. A többiek viszont gyakran beleragadnak a megszokásba.
Nem kérdezünk, feladatot adunk az MI-nak
Ha egyetlen technológia határozza meg a következő 3–5 évet, az Princzinger Péter szerint egyértelműen a mesterséges intelligencia (MI). Szerinte nem maga az MI a lényeg, hanem a felhasználói szokások átalakulása.
Ma még ajánlást kérünk a mesterséges intelligenciától, holnap már foglal is helyettünk. Megtervezi a háromnapos, tömegmentes balatoni bortúrát, megszervezi a programokat, és végrehajtja a tranzakciókat. Ez a változás a platformokat sem hagyja érintetlenül. „Vagy ők maguk alakulnak át MI-alapú megoldásokat szállító platformokká, vagy elhalványulnak. De a mesterséges intelligencia nemcsak a vendégoldalon, hanem a szolgáltatóknál is paradigmaváltást hoz. A historikus adatok böngészése helyett prediktív elemzések, trendfigyelés, prognózisok és forecast-alapú döntéshozatal jön. A versenytársaink haladni fognak. A kérdés az, hogy ki tartja velük a lépést” – fogalmaz Princzinger Péter.
Ha egy szolgáltató csak egy dolgot fejleszthetne, mi lenne az? A kérdésre Princzinger Péter válasza meglepően önreflexív: „Olyan alkalmazásokat használnék a legszívesebben, amelyek tükröt tartanak elém. Amik megmutatják, hogy a vendégeim valóban olyannak látnak-e, mint amilyennek én gondolom magamat”.
A digitalizáció itt találkozik a márkaidentitással. Az adatok nemcsak mérnek, hanem visszajelzést adnak. És sokszor kíméletlenek.
A legnagyobb tévhit: elveszik a munkánkat
A digitalizációval kapcsolatos félelmek rendre visszatérnek. „A legnagyobb tévhit, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat. Nem így lesz. Átrendeződés lesz" – állítja.
Az adminisztrációval töltött idő csökkenhet, miközben több energia jut fejlesztésre, a piaci folyamatok elemzésére, a vendégélmény javítására. A technológia nem helyettesít, hanem felszabadít – feltéve, hogy tudatosan használják.
A műsor vendégei közül többen is hangsúlyozták: a digitális jelenlét nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindent kínálunk. „Ne akarjunk mindenkinek mindent nyújtani. Fogalmazzuk meg egy találó mondatban, miben vagyunk egyediek. Ha ez megvan, arra lehet felépíteni a kommunikációt és az értékesítést. A technológia eszköz. Az egyediség a stratégia” – emeli ki.
A DigiTurismo szerkesztői ötven epizóddal számolnak, heti sugárzási rendszerességgel. A cél nem a kampányszerű figyelemfelhívás, hanem a folyamatos szakmai diskurzus.
A műsor csütörtökönként 14–15 óra között hallható a Trend FM-en, online élőben is követhető, majd másnaptól elérhető YouTube-on és Spotify-on is.
„A jövő tehát nem elmélet. Nem konferenciaprezentáció. Nem pályázati melléklet. A jövő beszélget. Kérdez. Provokál. És hetente egyszer biztosan adásba kerül” – zárta szavait a szakember.
KAPCSOLÓDÓ
Hogyan nyithat az online tér felé a balatoni gasztroturizmus?
A tanulmány 73 szolgáltató digitális jelenlétét elemzi.
