Minőségmenedzsment a szállodaiparban, fókuszban a digitalizáció

Ezzel a címmel tartott előadást Muskovits Dávid, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) turizmus-menedzsment szakos hallgatója.

A minőségmenedzsment két fontos megközelítése a felfedezés és a kiaknázás. A felfedezés új digitális megoldások bevezetését jelenti, amelyek javíthatják a vendégélményt. A kiaknázás a már meglévő digitális rendszerek hatékonyabb használatára utal, amit különböző minőségi standardok támogatnak.

A minőségmenedzsment a teljes szállodai vendégút során kulcsfontosságú, az inspirációs kutatástól kezdve a foglaláson és érkezésen át egészen az értékelésekig. A digitalizáció pedig lehetővé teszi a személyre szabott szolgáltatásokat.

A vendégélmény ma már villámgyorsan megosztható az online platformokon és a közösségi médiában, ami jelentősen befolyásolja a szállodák megítélését. Az olyan digitális eszközök, mint az MI alapú TrustYou, segítenek a visszajelzések elemzésében és a szolgáltatásminőség fejlesztésében – hangzott el a prezentációban.
 

Ahol minden étel egy történetet mesél

A CineDine egy teljesen új, innovatív élményt kínál. A megálmodott gasztromozi a kulináris élvezeteket ötvözi a filmnézés élményével, vagyis a vásznon megjelenő ételek az adott jelenethez illően érkeznek a nézők asztalára.

Tiborcz Dóra turizmus-vendéglátás szakos és Varga Bence gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók a BGE-ről bemutatták, hogy miként álmodnák újra a 2008 óta üresen álló, miskolci Kossuth mozit. A bevételeik több forrásból származnának: a moziestekből, az a’la carte étterem és a kávézó forgalmából, valamint rendezvények szervezéséből és egy ajándékbolt üzemeltetéséből.

A vetítésen klasszikus moziszékek helyett éttermi kialakítás várná a vendégeket. A teremben egy nagy CinemaScope vászon és térhatású hangrendszer biztosítaná a filmélményt, valamint az asztalokra diszkrét fényforrásokat is elhelyeznének.

A diákok szerint a koncepció illeszkedik az élménykereső társadalom globális trendjébe. A CineDine egy olyan hely, ahol az ételek történeteket mesélnek, és ahol a filmeknek ízük van. Egy hely, ahol a vászon és az asztal összeér – fogalmazták meg a pitch során.

Mainstreammé válhat-e az űrturizmus?

A 2000-es évek elejére tehető az űrturizmus tényleges megjelenése, az elmúlt 5-10 évben pedig egy erősebb bumm látható – vezette fel Mádl Gabriella, a Pannon Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója.

Ambiciózus tervekből nincs hiány az iparágban. Az aktív turizmus űrsétát is jelenthet, míg a passzív formája inkább a kikapcsolódásra, például egy űrhotelben való tartózkodásra utal. Ugyanakkor a valóságban még messze vagyunk ezeknek a terveknek a teljes körű megvalósításától, és jelentős pénzügyi problémák, veszteséges cégek, katasztrófába torkollt tesztrepülés is árnyalja a képet.

Az iparág több vállalata már kísérletezik olyan utazásokkal, amelyek a 100 kilométer magasságban található, az űr határának számító Kármán-vonal elérését célozzák. 

Az előadásban több meghatározó cég is szóba került, például a SpaceX, a Blue Origin, a Virgin Galactic, a Space Perspective, a World View és a Zephalto.

A hallgató javaslata, hogy a még fennálló technológiai korlátok miatt rövid távon érdemes lenne a virtuális térben fejleszteni ezt a fajta turizmust – a virtuális és a kiterjesztett valóság alkalmazásával.
 

Az elvárástól a gyakorlatig – környezeti fenntarthatóság vizsgálata a szállodaiparban

A fenntarthatóság mára megkerülhetetlen kérdéssé vált minden iparágban, így a turizmusban is. Schmutz Eszter, a Pannon Egyetem PhD-hallgatója kutatásában azt vizsgálta, hogy mit várnak el a vendégek a fenntartható működés terén, és hol tart jelenleg ebben a hazai szállodaipar.

Bár a vendégek fontosnak tartják a környezetbarát működést, és már a fizetési hajlandóságukban is megmutatkozik ez, ugyanakkor döntési helyzetben továbbra is az árérzékenység dominál. Jelentős a kommunikációs szakadék a szállodák és a vendégek között, ezt mutatja, hogy a vendégek több mint 70 százaléka nem érzékel zöld intézkedéseket a hotelben való tartózkodása során.

A szálláshelyek hosszabb távon versenyelőnyt és pénzügyi megtérülést látnak ezekben az intézkedésekben, mégis kevés helyen valósulnak meg ezek a projektek. A háttérben gyakran tőkehiány, az erőforrások korlátozottsága vagy felsővezetői döntések akadályozzák a folyamatot.

A kutatás szerint a zöld irányba való elmozduláshoz elengedhetetlen a fenntarthatóság tudatosabb kezelése, a kommunikáció erősítése, a vendégek edukációja és a kínálati oldal fejlesztése.
 

A Paloznaki Jazzpiknik újragondolása a Z generáció szemszögéből

A Széchenyi István Egyetem diákja, Biczi László Dániel az előadásában kiemelte: projektjük célja, hogy a Paloznaki Jazzpiknik a jövőben még több fiatal látogatót tudjon bevonzani innovatív, az igényeikre szabott megoldásokkal.

Az nyilvánvaló, hogy a jazz zenével nehezebben vonzható be a teljes fiatal generáció. Éppen ezért egy kisebb réteget kerestek, akik mégis elég nagy és fogyasztóképes csoportnak számítanak. Ez lett a fiatalok alternatívabb közönsége, akik a retró vonalat erősítik.

Őket célozzák meg a programok között a különböző bakelitlemez-vásárok, a bakelit lemezeket lejátszó DJ pult, de a retro tévésarok is, ahová képművészek, képábrázolók is küldhetnek be projekteket. A közösségi médiában a TikTokra is számos Z generációnak szóló tartalmat készítettek.

A közös projekt során egy új, innovatív szálláshely-koncepciót is kidolgoztak. Ezek lettek a felhúzható mobilházak, amelyek kis területet foglalnak el, gyorsan lebonthatóak, és erősítik a kempingezős retró feelinget.
 

Lábra Mátra: túrák, szelfik, nyeremények

Varga Fanni, a Széchenyi István Egyetem hallgatója által bemutatott projekt a Mátra Kincsei Tanulmányi Versenyre készült. A Lábra Mátra egy brand- és keresletélénkítő kampány, amely egy weboldalon keresztül éri el az érdeklődőket. A cél az, hogy egy újfajta túrázási élményre tehessenek szert a felhasználók.

Kiemelte, hogy szeretnének együttműködni a helyi kisvállalkozásokkal és vendéglátóhelyekkel. Erre példák a bor- és méz-, illetve a bor- és sajttúrák, ahol borászok, méhészek és termelők munkáját, termékeit ismerhetik meg közelebbről az érdeklődők.

A túrázóknak előzetesen egy weboldalon kell regisztrálniuk, ahol különböző tematikájú túrákat találnak. Ha ellátogatnak ezekre a helyekre, és készítenek legalább 5-10 helyen egy-egy szelfit, akkor sorsoláson ajándékokat kaphatnak. A nyeremények között kuponok vagy helyi ajándékok is megtalálhatók.

A további ötletek között szerepelt a Lábra Mátra applikáció fejlesztése, illetve az egységes, látványos szelfipontok kiépítése is. A koncepció akár a Balatonon, akár Budapesten vagy más belföldi turisztikai célpontokon is jól alkalmazható. 

A teljes beszélgetés megtekinthető alább:

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!